Reggeli

Az al'natural reggeli

Reggelire elsősorban gabona ételt javasolunk. 

Bővebben:

Az táplálkozási blokk-ból kiindulva a reggeli felépítése a következő:

Folyadék: Mint minden főétkezés előtt, így reggeli előtt is javasolunk átlag fél liter vizet, vagy vizes alapú italt (tea, friss, akár vízzel higított gyümölcslé) meginni, az étkezés megkezdése előtt kb. fél – negyed órával.

Gyümölcs: a folyadék bevitele után és a gabona alapú étel elfogyasztása előtt idényszerű, friss, nyers gyümölcs evését javasoljuk. Idény gyümölcs alatt nem a távoli egzotikus csemegékre, sem télen pl. a citrusfélékre gondolunk elsősorban.

Gabona étel:

Akárhogy is kerülgettük eddig a kérdést, mégis látnunk kell, hogy a legminimálisabb kultúrával rendelkező társadalmak kivétel nélkül egyrészről gabonafogyasztásra alapozták a táplálkozásukat. Ez kellő tápanyagot és táperőt biztosított, tervszerűen és a szükségletekhez igazítva lehetett termeszteni, betakarítani, raktározni és gazdálkodni vele a következő aratásig.

A gabonaszemek magvak, ennek megfelelően kell őket kezelni, emberi fogyasztásra alkalmassá tenni. A magvak kellő nedvesség hatására kicsíráznak, és új növény fejlődik belőlük. Ezek a csírázó magvak kiemelten nagy tápértékkel rendelkeznek és a történetírás is számos feljegyzést őriz a számunkra róluk.

A magvakat a csírázáshoz nem elegendő nedvességtől (pl. párától) a bennük lévő csírázás-gátló anyagok védik meg. Nem a csak a sértetlen gabonaszemek, de ugyanezen anyagokat tartalmazzák a gabona őrlemények is a pelyhektől a legfinomabb őrlésű lisztig. Ezek az ember számára emésztés-gátlóhatást jelentenek, amelyet hosszabb idejű (legalább egy éjszakás) nedvességgel (áztatás, vagy tésztává gyúrt állapotban), vagy rövidebb idejű hő közléssel -, mint pirítás, főzés, sütés – tudunk megszüntetni.

Gabona csírák:

Csíráztatásra alkalmas gabonaszemeket az arra alkalmas edényben megcsíráztatjuk, majd önmagukban, vagy egyéb más étellel elkeverve fogyasztjuk.

Kiemelt jelentősége van annak, hogy a csírázás a csíra saját anyag és energia készletét fordítja arra, hogy feltárja a tápanyagokat az emberi fogyasztás számára, sőt, a csírázás során a bioaktív anyag-készletet (vitaminok, antioxidánsok, stb.) dúsítja, megsokszorozva ezzel az eredendő tápanyagtartalmat.

Gabona kásák:

A gabona kásák – akár teljes gabonaszemeket tartalmazva, akár annak őrleményét – elkészítése során egyszerre éri a gabona étel alapanyagot hevítés és nedvesség, amellyel a szükséges nedvesítési idő (az emésztés-gátló anyagok lebomlásához) jelentősen lerövidíthető. Ugyanakkor a főzés során történő hő-közlés bár a bioaktív hatóanyag tartalmat csökkenti, az emészthetőségét és a „hő-információ” tartalmát mégis növeli a gabona ételnek.

Kását minden gabona fajtából lehet készíteni, de pl. barna rizsből, kölesből, hajdinából, kukoricából nem is érdemes másra törekedni

Kása receptek>>

Kenyér:

Ha kovásszal készítjük, akkor nyeri el igazi értelmét. A kovász gabonaőrlemény táptalajú, döntően baktérium kultúrát jelent, amely a kenyérgabona őrleményét (lisztjét) átjárja és abban bizonyos csíraszámot ér el, mint probiotikus tényező. Ennél tovább menve a gabona bioaktív hatóanyagai közül sok olyan anyagot alakít át aktív és felszívódásra képes állapotúvá, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van, de nincs hozzá átalakító rendszere.

Kenyérkészítésre a megfelelő sikér (ennek részeként pedig glutén) tartalommal rendelkező kenyérgabonák: a búzák (tönköly is), a rozs, az árpa és a zab alkalmasak.

Kenyérsütéskor a nedvesség mellett a hőközlés is szerepet játszik az emésztés gátló anyagok lebomlásában. 

Kolláth reggeli:

Elsősorban durvára őrölt (leginkább gabona pelyhek) gabonaszemek, de velük együtt olajos magvak, aszalt gyümölcsök fogyasztás előtt kb. 8 órával való vízbe áztatását, majd kellő áztatási idő elteltével főzés nélküli fogyasztását jelenti. Általában édesen, de lehet sósan is fogyasztani. Bővebben itt olvashatunk a Kolláth "reggeliről">>