Ételeink vásárlása során egyre gyakrabban, - azt is mondhatjuk, hogy - egyre tudatosabban igyekszünk figyelni a vásárolni kívánt ételek összetevőire - amelyek feltüntetését szabályok, törvények, rendeletek írják elő.
Vajon mi lehet az oka annak, hogy törvényileg kell szabályozni, sőt az egészségre való ártalmasság tekintetében mennyiségi (határérték, százalékos arány, stb.) meghatározás figyelembe vételével lehet alkalmazni és forgalomba hozni a táplálék összetevőket.
Előfordulhat, hogy az összetevők egy részét nem is ismerjük, legfőként a kódszámmal jelölteket nem tudjuk a vásárlás alkalmával beazonosítani.
Az élelmiszer előállítók és csomagolók törvényi kötelességüknek eleget tesznek - a megvásárlásra kínált ételek pedig egyébként is rendelkeznek általános engedéllyel (pl. OÉTI).
A köztudatban mégis általános az a hozzáállás, hogy valami nincs rendjén az élelmiszereink körül, de fáradságos kibogozni, hogy tulajdonképpen mi is az. Temérdek élelmiszer, még több összetevő. Ipari előállítás, mesterséges forma, anyag, konzisztencia és íz. Eltarthatóság.
Használjuk józan eszünket! Ez mindenkinek van! (Ha esetleg úgy adódna, hogy valaki úgy érzi, hogy nincs, akkor kérjen tanácsot olyantól, akiről azt gondolja, hogy rendelkezik vele!)
Vizsgáljuk meg, hogy mit írnak az Összetevők:, vagy a Készült: rovatba. Ha pl. egy termék összetevőinek felsorolásában az első helyeken a vivő anyagok szerepelnek és csak utána a termék „névadó" hatóanyaga kullog a sor végén, akkor csak igen kis koncentrációban férhetünk hozzá, pénzkidobást elérően rossz ár/érték arány elérve. Mindig a legnagyobb arányú alkotót kell a felsorolás elején feltüntetni, és így azután a többieket csökkenő sorrendben.
Tegyünk fel kérdéseket magunknak, vagy egy józanul gondolkodónak!
Hogyan táplálkozik ma? És milyen élelmiszerekkel „sikerült túlélnie" és önmagát fenntartania a XX. századig? (Még akkor is, ha a javarészt a XX. század szülöttei vagyunk; el kell ismernünk, hogy virágzó korokat élt már meg az emberiség korábban is.)
A XX. századig is sikerült gondoskodni az élelmiszer ellátásról, és biztosak lehetünk benne, hogy a jelenkor sem hozott igazságosabb élelmiszer elosztást.
Egy kicsit több vizsgálódást igényelne, hogy vajon táplálóbb élelmiszereket sikerül-e a modern élelmiszeriparnak előállítania?
Tudomásul kell venni! Az élelmiszeripar nem segélyszervezet, nem jótékonysági intézmény. De ennyi megállapítás bőven elég!
A tény az, hogy mindig is talált magának az emberiség olyan ételeket, amelyekkel egészségben és jólétben képes volt fenntartani magát. Még akkor is, ha éppen városban lakott, vagy a természet mélyén, más civilizációktól elszigetelten.
Az ételvásárlás legfőbb útbaigazítója fenti tényekből fakad.
Ami, és ahogy a természetben hozzá férhető, valamint a legegyszerűbb, ill. hagyományos ételkészítési eljárásokkal emberi fogyasztásra alkalmassá tehető, az mind használja az egészséget, legfeljebb az elfogyasztott mennyiségre, ill. az arányokra kell odafigyelnünk.
Ebben is segítségünkre siet a természet, mert a különböző tápláléknak való növények és állatok hozzáférhetőségük alapján (teljesen természetes szabályozás révén) kerülhet terítékre konyhánkban, ill. asztalunkon.
Nem kell visszatérnünk a vadonba, de azt sem szabad képzelnünk, hogy a táplálékaink forrásának a mélyhűtőt ill. a pizza-futárt kell tekintenünk.
Úgy válogassuk meg ételeinket, hogy azokat az elfogyaszthatóság határain belül, de a lehető legtermészetesebb formájukban együk.
Tápanyagainkat tekintve mindegyik élőlény (növény, állat, gomba, alga, stb.) kivéve a vizet, ill. a sót.
Élettel teli - és ez azt is jelenti, hogy friss - ételeket vegyünk magunkhoz, kerüljük a szükségtelen denaturálást (főzés, sütés, párolás, fagyasztás). Élő táplálékaink teli vannak élő anyagokkal (pl. enzimek) amelyek a legalkalmasabbak az élő szervezetek táplálására. Minél élettel-telibb a táplálékunk, annál gazdagabb tápanyagban és annál inkább biztosít olyan anyagokat, amelyekre éppen egy élő szervezetnek van szüksége - tehát annál táplálóbb!
Gyakorlati példák az ételvásárlásra:
|
Kerülendő |
Javasolt |
|
Nagy élelmiszer lerakatokban Gépesített, nagy gazdaságokban ipari körülmények közt előállított Fóliázott felvágott és hús-árú Gyors-pácolt, ill gyors-füstölésű Ömlesztett sajtok Dobozos (akár még hűtést sem igénylő tejek és tejkészítmények) Tejipari egyéb készítmények Általános margarinok Light termékek Nem hidegen sajtolt növényi olajok Kristálycukor (de még a barna cukor is!) Fehérlisztből készült pékárú Élesztővel készült Adalék anyagot tartalmazók: - állomány javítók - sűrítő, zselésítő, stb. anyagok - íz fokozók (csak mesterséges lehet) - mesterséges színezékek (még a természetesnek feltüntetett is) - aromák (a természetesnek, vagy természet azonosnak feltüntetettek is) Gyors, ill. félkész ételek használata Olajban sültek (burgonya, hús is!) Szénsavas italok Nem frissen facsart gyümölcslevek |
Háztáji termesztésű, vagy tenyésztésű/nevelésű Frissen szüretelt, vagy készített Háztáji, ill. hagyományos előállítású (és ez már lehet saját is, még, ha pl. panellakásban is lakunk! Pl. kenyér-sütés, stb.) Nyers és teljes tej és ebből készített ételek Teljes kiőrlésű liszt használat (TÖNKÖLY!!!) Víz (felszíni: forrás, folyó) - esetleg szűrt, vagy tisztított (de milyen technológiával?) - néha: természetes, szénsavval nem dúsított ásványvíz |
A sablon az idea arts tervei alapján készült.
